Szép... szép... na de miben is rejlik a szépsége? (második rész)

Az előző bejegyzésben a bonsainak mint tál és fa együttes kompozíciójának alsó felével foglalkoztunk. Legyen szó most egy kicsit a felső részről. Ez egy kicsit rövidebb bejegyzésnek ígérkezik mint az előző, bár annál megszívlelendőbb tanácsokat tartalmaz azoknak akiknek esetleg új amit írok.

Kezdjük is el akkor lentről felfele haladva.

Ha már megvan a tál akkor jöhet az ültetés. (Ez a téma is megérne egy bejegyzést de erről majd később.) A fa beültetésénél figyeljünk arra hogy a gyökérnyak a tálunk pereme fölé essen. Nem mutat jól ha úgymond "bele kell nézni" mintha egy vödör aljára ültettük volna, egy kis túlzással. Ráadásul egy szép gyökérnyak egyrészt jól is mutat kiemelve másrészt kicsit "korosítja" a fánkat, hisz valamennyire ez is a cél egy öreg sok időt és viszontagságot megélt fa hatását kelteni.

Fontos még hogy  négyszögletes vagy ovális tál közepére sose ültessük a fácskát. Mindig a középponttól egy kis távolságra. Próbáljuk ezekben az esetekben kerülni a szimmetrikus elrendezést. A kerek tálas és kaszkád, vízesés szerűen lelógó típusú bonsaioknál viszont tanácsos középre ültetni úgy mutat jól.

Jöjjön most a többi rész egyben, a lombkorona és a törzs. A fa törzséről visszatekintve az előző bejegyzésben annyit hogy igazodjon a tál perem vastagságához amennyire csak lehet. Sajnos a még fiatal vékony törzsű fáknál nem mindig lehet ezt megvalósítani. Mert a lapos tálakban hamar kiszáradhatnak, nagy odafigyelést igényelnek.

A képen jól látszik a ültetés helye, illetve a a törzs/lomb aránya. értelem szerűen ez az arány megfordul elég sok esetben. Hiszen érdekesen mutatna egy természetes hatású lombkoronával rendelkező pl tölgyfa ilyen arányokkal.

Jöjjön még 2 illusztráció a lombkoronával kapcsolatban.

A lombkorona metszete(bal oldali kép) egy egyenlőtlen oldalú háromszögre hasonlítson, ezzel elkerüljük a mesterkélten ható szimmetriát. Felülnézetből az ágak sosem fedhetik egymást, nem lehetnek egymás fölött.

Az én fácskámnak is van egy ilyen "rendellenessége" sajnos nem mutatott valami jól, de már dolgozom a kijavításán. Oldalra húzom egy kicsit az ágat. A felülnézeti képhez még annyit hogy ha az törzs elülső oldalán nem hagyunk ágakat a hátsó részt meg kicsit sűrűbbre hagyjuk a mélység hatását fogja kelteni vagyis  ha az ember szemből nézi, nem lesz úgymond 2 dimenziós a fácska. Látható lesz a mélysége és a törzs is jól látható lesz.

Ezzel végére is értünk a témának, megpróbáltam bemutatni ebben a 2 bejegyzésben az avatatlan szemek számára "láthatatlan" dolgokat, azokat a részleteket amelyekben többek között rejlik egy szépen megmunkált fácska szépsége. Remélem vannak azért akiknek tudtam ezzel újat mondani :) 

Máté

Szép... szép... na de miben is rejlik a szépsége? (első rész)

Régebben tátott szájjal figyeltem a szebbnél szebb bonsaiokat az interneten keresgélve. Mindegyik egyedi volt valamiért, sosem láttam 2 egyformát, mint ahogy nincs 2 egyforma ember sem. Mégis sok közös vonás van bennük amit az ember laikusként észre sem vesz sokadik ránézésre sem.
Előfordul hogy nézek egy szép fát de valamitől mégis egy kicsit furcsa, azt érzi az ember hogy ez így mgésem az "igazi". Ezek pedig az arányok és olyan apróságok amik felett könnyen átsiklik az ember szeme.

Egy esztétikus bonsai kialakításához nélkülözhetetlen hogy elgondolkozzon az ember, hogy mit is szeretne kihozni a kis fájából. Természetesen mindenki  úgy alakítja a fáját ahogy szeretné illetve ahogy a fa engedi. Azonban  jó ha szem előtt tartunk egy pár dolgot előre elgondolva.

A bonsainak mint műalkotásnak egyik szerves részét képezi a tál amiben van. Összhangban kell hogy legyen a növénnyel. Ha új tálat szeretnénk a fánknak egy átültetés alkalmával érdemes elgondolkozni egy pár dolgom. Lassan itt a tavasz, hamarosan úgyis esedékes a dolog:) Egy tál kiválasztása több szempont szerint történhet. A fácska stílusa, faja, fajtája,kora, a növények száma. A kiválasztáshoz nem nagyon lehet meghatározni konkrétan mihez mi illik mert hát elég sok dolog befolyásolja a dolgot, ráadásul az ízlése sem egyforma mindenkinek. Akiknek van hozzá tehetsége akár le is rajzolhatja a fáját és rajzolhat hozzá különböző tál típusokat, de lehet akár számítógéppel is fénykép szerkesztő programokkal. Lehet még simán keresgélni képeket az interneten az átültetni kívánt fánk hoz hasonló fákat. Megfigyelhetjük melyik cserépben hogy mutat a fa.

Van pár általános irányelv azért amiket jó ha betartunk a tál választásánál.
- Az egytörzses kompozíciók esetében a táp perem magassága és a fácska törzsvastagsága körülbelül azonos legyen. Ugyanakkor a tál legnagyobb átmérője ne haladja meg a fa magasságának 2/3-át!
- A tál színének megválasztásakor igazoljunk a lomb, virágok, és az esetleges termések színéhet. Amíg a tál formájának megválasztásakor inkább a matematikai arányok igazítanak el, addig a tál színe a választékos ízlés dolga. Ha a fácska formája kötöttebb, a zománc színének megválasztásánál legyünk tartózkodóbbak. Egy rusztikus fácskát pedig épp előnyösen kiegészít egy mázatlan cseréptál. A zománc színe szimbolikus jelentésű is. A kék a tengert és az eget tükrözi, a zöld árnyalatok az erdő üdeségét, míg a barnák az anyaföld melegét sugározzák.
- Nagyon fontos hogy a tálnak se a formája, se a színe ne vetekedjen a bele ültetett növénnyel. Csupán emelje ki annak mondanivalóját. Ízléses, finom kerete legyen a művészi összképnek.

A folytatásban a fácska kialakításának általános irányelveiről lesz szó. 

Nem a stílusokról lesz szó, arról rengeteg könnyen hozzáférhető adat van már fent az interneten, bár lehet későbbiekben kitérünk erre is.
Máté