A Debreceni Bonsai Club azért alakult hogy összegyűjtse a Debrecenben és a környéken élő bonsai kedvelő embereket. Az oldal folyamatos feltöltés alatt áll. Az oldal részben általános részben saját blogbejegyzéseket tartalmaz, az oldal témájához kapcsolódóan.

2011. április 30., szombat

ez az amaz :) egy kis vegyes bazár

Pár kép a növényeimről, és az új szerzeményekről, leendő bonsaiokról.
"egy kis panelkertészet"

Yoda a Ficus Retusa

Samu a Ficus Retusa, lábadodik
 Korallvirág, folyamatosan virágzik
  Sivatagi Rózsa, igazi panel növény

Majomkenyérfa "erdő" alakulóban









Orgona "erdő"

 Moha 1

Moha 2

 Moha 3

Thuja bonsai kezdemény

Buxusok, leendő bonsaiok+ egy ismeretlen fa, ami már elkezdett hajtani, hamarosan kiderül miaz



Az elől levő bokor azóta vorágban :)





2011. április 23., szombat

Goshin, egy fa története

A napokban akadtam rá erre a fára, vagyis előzőleg már szerepelt ITT, csak még nem ismertem a történetét, úgy gondolom érdemes mindenkinek rá szentelnie pár percet, aki nem ismeri.

eredeti cikk:
http://en.wikipedia.org/wiki/Goshin
http://users.ez2.net/manning/profiles/goshin/goshin.html

Röviden tömören:
Goshin, egy Foemina juniper bonsai facsoport amit John Naka készített .
(Goshin:"protector of the spirit","a szellem őrzője")

Az első fát 1948-ban kezdte el bonsaiként nevelni Naka(ekkor Naka 34 éves volt). Majd készített egy két fa stílusu bonsait belőlük.
Idő közben a sok fa egyre több helyet foglalt nála így 
1963-ban jött az ötlet és össze ültette őket, egy barátja 

Mas Imai is nevelt foemina junipereket, tőle kapott még 3-at, és így már kész volt a 7 fából álló facsoport.

(Nagyításhoz kattints a képre.)


Ekkor 7 unokája volt Nakának, így minden egyes fa képviselt egy egy unokát.


1976-ban született még 4 unokája, így kibővítette a bonsait, és 11 re bővült a fák száma.


1984-ben 
Philadelphia Flower Show rendezvényen 250.000 látogató nézte meg a bonsait, ezek után oda adományozta a bonsait a Nemzeti Bonsai Szüvetségnek (National Bonsai Federation), melynek az alapításában ő is segédkezett 1976-ban. 
1984. után Goshin folyamatosan szerepelt a bonsai magazinokban és az egyik legközismertebb bonsai lett.






Naka rendszeresen visszajárt Washingtonba megnézni és gondozni Goshint. 2000-ben készített egy másik erdő bonsait amit Goshin kettő néven vált ismertté.






2011. április 13., szerda

Bonsai drótozása, folytatás

Folytatnám is a drótozós bejegyzést a beígért képekkel. Első képen a drót levétele előtti állapot. Látszik azért hogy elkezdett bevágni a fába a drót, ha kinagyítjuk még jobban látszik, arra meg végképp nem gondoltam hogy annyira belvágja magát mint ahogy a második képen. Sajnos elég könnyen elkerülheti az ember figyelmét ez a dolog, szabad szemmel még ennyire sem észrevehető mint egy ilyen kinagyított képen.
Kicsit látszik, nagyon benő.
Szóval ha drótozva van a fa figyeljünk rá azért, mert hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla mivel nem gyakori teendőről van szó.


Sajnos elég csúnyácska lett a levétel után. Már azóta hogy levettem a drótot, eltelt kicsit több mint egy hónap,  már szemmel láthatóan nem olyan mély a vágás mint itt frissen, de persze hogy eltűnjön sok idő kell majd, még csak épp elkezdett gyógyulni. A törzsön még látható egy másik bevágás, hát ez egy sokkal nagyobb, és régebbi bevágás, ennek kicsit több idő kell majd, még gondolom "réges régen, egy messzi messzi galaxisban" szerezte a sérülést még mielőtt ide került volna. Ráadásul vas dróttal volt drótozva, néhol közelről egész kivehetőek a rozsdafoltok.

2011. április 8., péntek

Bonsai drótozása, egy kis elmélkedés :)

Ebben a bejegyzésben a bonsai fák drótozásáról szeretnék egy pár gondolatot megosztani valamint leírni egy pár általános alapelvet, amit jó ha az ember azért tud, nagyon mélyen nem mennék bele a "hogyan drótozzunk" részbe mert szerintem elég sok és jól összeszedett anyag található a neten+könyvekben. Ez most inkább csak egy kis eszmefuttatás lesz :)  Szeretném megosztani inkább a tapasztalataimat, még ha nem is rendelkezek olyan sokkal, de remélem amivel igen, az jól használható. Időközben rájöttem van pár dolog amit jó ha az ember betart mert úgy jár mint én vagy rosszabbul, mert elfelejtették beleírni a könyvekbe. Megpróbálok olyan dolgokat írni amikről kutakodásaim során eddig nemigazán találtam semmit. Általában leírják mindenhol ezt a mindenhol megtalálható hogyan drótozzunk szöveget, hány fokos szögben kell végezni milyen irányban és hogy rögzítsük a drótot stb. Ezekre nem is térnék ki ahogy mondottam.

Először is jó ha az ember tudja főleg a tapasztalatlanabbak, akik talán vissza riadhatnak az ilyen dolgoktól mert hogy olyat még sosem csináltam és biztos hogy nehéz is. A bonsai fákat nem kell minden esetben drótzni, simán lehet szép fákat csinálni drótozás nélkül is. Ez persze sok mindentől függ, hogy épp  milyen alakúra tervezzük a fát, az adott faj jellemzőitől, illetve az adott példány adottságaitól. Egyszerűbb természetes formákat kialakíthatunk pusztán metszéssel is. Vannak persze olyan fák is amit szanaszét kell drótozni hogy olyan legyen mint szeretnénk. De azért ne legyünk nagyon telhetetlenek. Itt is érvényesül hogy mindent csak módjával. Vigyázzunk az ágakra nehogy kárt tegyünk a vékonyabbakban, illetve ne csináljunk drasztikus hajlításokat. Ha csak nem a saját kárunkon szeretnénk megtanulni a drótozás korlátait, és fortélyait. Persze vannak dolgok amiket csak saját tapasztalatból lehet megtanulni. Mert hát attól még, hogy valaki megszerezte a jogsit, vagy tudja a kreszt, nem biztos hogy tud is vezetni is! Ki kell ezt is próbálni igaziban.

Ha már eldőlt hogy drótozunk, jó ha kigondoljuk előre hogy fog a fa kinézni drótozás után, hajlítgassuk az ágakat ide oda ahova szeretnénk hogy kerüljenek majd, persze csak ésszel. Lehet nem fognak odáig elhajlani mint ahova szeretnénk hogy legyenek pár hónap múlva. Csinálhatunk egy kis rajzot is akár egy elvi vázlatot hogy milyen főbb részei legyenek majd a fának, és milyen a kiinduló forma. El lehet szépen elmélkedni ebben is, nem muszáj egyből eldönteni hiszen nem sietünk sehová, aludjunk rá egyet, lehet holnap eszünkbe jut majd valami tök jó ötlet. Ha nincs otthon egy erdőnyi fája az embernek a kertben /házban amivel azért van munka ha egyesével végig megyünk rajtuk mindig az aktuális teendőkkel, nyugodtan mondhatjuk hogy a lusta emberek hobbija :) (locsolást azért ne halogassuk :))

Mikor nekiállunk drótozni szépen komótosan csináljuk ahogy le van írva a könyvekben, neten stb :) ne siessünk mert könnyen odalehetnek apróbb ágacskák a tekergetés közben ha nem figyel az ember. El lehet így szöszmötölgetni sokáig ha van sok apró drótozandó águnk. Felesleges ágakat azért ne drótozzunk, csak amennyi szükséges, és azt se felejtsük az hogy a fa azért nőni fog amerre ő akar, ami nem megy azt ne erőltessük mert törés lehet a vége.
Ha vastag az ág azért, ha vékony meg azért.

Most kéne hogy berakjak ide még pár képet, csak szerencsésen elkeveredtek a számítógépen :D szóval az igen csak a következő bejegyzésre marad, így is jó hosszúra sikeredett ez, remélem azért eljuttok ezekig a sorokig páran, és nem volt nagyon ijesztő ez a sok írás. Ha megtalálom írok még egy pár gondolatot a drótok levételéről, levétel utáni képek lesznek, ha az eddigi írásomból nem, majd a képekből lehet tanulni :)

u.i.:volt most egy zsúfolt 2 hetem, egy kicsit el lett a blog hanyagolva, de most már menni fog ;)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...